Ó, bár megtérhetnék!
Bárcsak hinni tudnék!
Hadd halljam hívó hangodat—
Lelked feléleszt holtakat!
Hozzád hogy jöhetnék?

Kétélű kard igéd,
Sziklazúzó pöröly!
Szólj, és a szikla meghasad,
Használjad éles kardodat—
Ellenállást törölj!

Légy Úr a szívemben,
Békefejedelem!
Vedd le a bűnnek láncait!
Oldd régi éltem szálait,
A rab szabad legyen!

Ó, add, hogy érezzem
Bűnterhemnek súlyát!
És hogy Te rólam elveszed,
Emlékezetből elveted,
Mit szíved megbocsát.

Megterhelt szívemet,
Mindent eléd hozok!
Szólj: nékem Isten megbocsát,
Érezzem ennek balzsamát,
Ó, mondd: Tiéd vagyok!

Vedd el, mi átkozott,
Hogy szűnjék haragod!
Ez Jézus Krisztus érdeme:
Nem kárhoztat már semmi se’,
Isten elfogadott!

Próbák óráiban
Erősítsd lelkemet!
Oly nagy veszély óemberem,
Oly ingatag természetem,
Míg újjá nem teszed!

Mit Isten nékem ád:
Isteni természet!
Új élet útját járhatom,
Szívem előtted megnyitom,
Add, hogy szentté legyek!

Kegyelmed énnekem,
Erőtlennek, elég!
Ha életemben megterem
Kedves gyümölcs, az hadd legyen
Tetszésedre elég!