Élet tengerén úszik hithajód,
Ám ha vihar tör ki, tart-e horgonyod?
Hogyha zúg a szél,
És a szíved fél,
Jézus jól lát, érti Ő bajod!

Kar

Hit által lehet ily horgonyunk,
Van Megmentőnk, el nem pusztulunk!
Szeret minket, ez nem változik,
Rólunk soha el nem feledkezik!

Ez a hithorgony el nem sodródik,
Jézus szavában jól megkapaszkodik.
És a kábelek
Szívéből jönnek,
Szívem szívével összekötik.

Kar

Hogyha rám törne páni félelem:
Zátonyokon zúzom össze életem!
És ha köd takar,
Ádáz a vihar,
Bátorító szót küld Ő nekem.

Kar

És ha egy nap majd zörget a halál,
És a dermedtség, jaj, akkor rám talál!
Ez a reménység
Lesz majd békesség:
Mennykapunál engem Jézus vár!

Kar

Bár a sötétség mély, sűrűsödő,
Lassan feltetszik az égi kikötő,
Bárkánk partot ér,
Utunk véget ér,
Békés, boldog lesz ott a jövő!

Kar